Adatkezelési tájékoztató

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

AZ ÉRINTETT TERMÉSZETES SZEMÉLY JOGAIRÓL 

 SZEMÉLYES ADATAI KEZELÉSE VONATKOZÁSÁBAN

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

  1. FEJEZET – AZ ADATKEZELŐ MEGNEVEZÉSE
  2. FEJEZET – AZ ADATKEZELÉS JOGSZERŰSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA
  3. Adatkezelés az érintett hozzájárulása alapján 
  4. Jogi kötelezettség teljesítésén alapuló adatkezelés 
  5. Az érintett jogainak elősegítése

III. FEJEZET – TÁJÉKOZTATÁS AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAIRÓL

BEVEZETÉS

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló  AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE  (a továbbiakban: Rendelet) előírja, hogy az  Adatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó,  minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa, továbbá hogy az Adatkezelő elősegíti az érintett jogainak a gyakorlását.  

Az érintett előzetes tájékoztatási kötelezettségét az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény is előírja.

Az alábbiakban olvasható tájékoztatással e jogszabályi kötelezettségemnek teszek eleget.

A tájékoztatást az érintett személy részére kérésére megismerhetővé kell tenni. 

  1. FEJEZET

AZ ADATKEZELŐ MEGNEVEZÉSE

E tájékoztatás kiadója, egyben az Adatkezelő: 

Név: RUTTNER ZSÓKA egyéni vállalkozó

Székhely: 2737 Ceglédbercel, Szél utca 1-5.

Nyilvántartási szám: 51824697

Adószám: 68492908-1-33

(a továbbiakban: Adatkezelő) 

  1. FEJEZET

AZ ADATKEZELÉS JOGSZERŰSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA

  1. § Adatkezelés az érintett hozzájárulása alapján 

(1)  Amennyiben az ADATKEZELŐ hozzájáruláson alapuló adatkezelést kíván végezni, az érintett hozzájárulását személyes adatai kezeléséhez az 1. számú melléklet szerinti adatkérő lap szerinti tartalommal és tájékoztatással kell kérni. 

(3) A hozzájárulás az ugyanazon cél vagy célok érdekében végzett összes adatkezelési tevékenységre kiterjed. Ha az adatkezelés egyszerre több célt is szolgál, akkor a hozzájárulást az összes adatkezelési célra vonatkozóan meg kell adni. 

(5) ADATKEZELŐ nem kötheti szerződés megkötését, teljesítését olyan személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulás megadásához, amelyek nem szükségesek a szerződés teljesítéséhez.

(6) A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását. 

(7) Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

(8) Az adatkezelés jogalapja Adatkezelő az Érintettek adatait a hatályos adatvédelemre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, hozzájárulásuk alapján kezeli. 

A tanácsadási folyamat során felvételre és kezelésre kerülő különleges adatok esetén a GDPR 9. cikk (2) bekezdése a) pontja alapján az érintett kifejezett hozzájárulása az említett személyes adatok konkrét tanácsadási célból történő kezeléséhez.

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (Eüaktv.) 4. § (1) bekezdése a) pontja alapján az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, valamint c) pontja alapján az érintett egészségi állapotának nyomon követése céljából az érintett írásos hozzájárulása. 

A tanácsadási folyamat megszervezésével, és a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges kapcsolattartás az érintettel GDPR6. cikk (1) bekezdés (b) pontja) alapján.

(9) A kezelt adatok köre, az adatkezelés célja és időtartama

Az Adatkezelő az érintett alábbi, önkéntesen megadott személyes adatait és különleges adatait kezeli:

I.sz. kategóriába tartozó kezelt személyes adatok (kezelt adat, adatkezelési célok):

  1. Az érintett neve: az érintett azonosítását, a regisztráció során a kapcsolatfelvételt szolgálja az adatkezelés céljai pontban megjelölt valamennyi adatkezelési cél vonatkozásában.
  2. Az érintett lakcíme: az érintett azonosítását és a kapcsolattartást szolgálja az adatkezelés céljai pontban megjelölt valamennyi adatkezelési cél vonatkozásában.
  3. Az érintett elektronikus elérhetősége (e-mail): az érintett azonosítását, a kapcsolatfelvételt és a kapcsolattartást szolgálja az adatkezelés céljai pontban megjelölt valamennyi adatkezelési cél vonatkozásában.
  4. Az érintett telefonszáma: az érintett azonosítását, a kapcsolatfelvételt és a kapcsolattartást szolgálja az adatkezelés céljai pontban megjelölt valamennyi adatkezelési cél vonatkozásában.
  5. Érintett születési ideje: az érintett beazonosíthatósága érdekében, az adatminőség biztosítása érdekében kezeli az Adatkezelő.
  6. Az érintett aláírása: az érintett aláírását az adatok minőségének biztosítása céljából kezeli az Adatkezelő
  1. kategóriába tartozó személyes adatok (különleges személyes adatokat is tartalmaz – kezelt adat, adatkezelési cél)
  1. Az érintett ügye, panasza: az érintett által megjelölt ügy, panasz, illetve hogy mit kér az Adatkezelőtől.
  2. Élettörténeti Adatok: A tanácsadási folyamat során elhangzó érzelmi, gondolati tartalmakról, életvezetési, döntési módokkal kapcsolatos adatok, amelyek különleges adatok és egészségügyi adatok is lehetnek.

AZ ADATKEZELÉS CÉLJAI

  • Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja, hogy előmozdítsa az egészség megőrzését, javítását, fenntartását, nyomon kövesse az érintett egészségi állapotát. 
  • Az érintett életvezetésének, kapcsolataiban való működésének, kommunikációs készségének, konfliktuskezelési képességének javítása, a számára megfelelő alkalmazkodási formák megtalálása.
  • A tanácsadó és az érintett kapcsolattartása.
  • A tanácsadó és az érintett tanácsadói és/vagy tréningszerű együttműködése feladatainak együttes meghatározása.
  • Személyes adatok elektronikus és papír formában való tárolása, tanácsadási folyamatról írásos feljegyzések készítése elektronikus és papír formában. Az élettörténeti adatok szakmai szupervízióban való felhasználása.

Az egészségügyi és a személyazonosító adatoknak az érintett részéről történő szolgáltatása – az egészségügyi ellátás igénybevételéhez kötelezően előírt személyazonosító adatok kivételével – önkéntes. 

Az érintettről felvett, a tanácsadási folyamat érdekében szükséges egészségügyi és személyazonosító adatot, valamint azok továbbítását nyilván kell tartani. 

Az adattovábbításról szóló feljegyzésnek tartalmaznia kell az adattovábbítás címzettjét, módját, időpontját, valamint a továbbított adatok körét. 

AZ ADATKEZELÉS IDŐTARTAMA

Adattárolás az adatok törlésének határideje:

Az ADATKEZELŐ a személyes adatokat az érintett személlyel fennálló jogviszonya, azaz a tanácsadási folyamat időtartama során, illetőleg a jogviszony megszűnését követően, ha arra jogszabály engedélyt ad.

A II. sz. kategóriába tartozó, kezelt különleges adatok esetén:

A tanácsadási folyamat fennállása során felvételre és egyéb módon kezelésre kerülő különleges adatok az érintett írásbeli hozzájárulása alapján az érintett írásbeli hozzájárulásának visszavonásáig, adattörlési kérelmének teljesítéséig, vagy a tanácsadói folyamat lezárulásáig kerülnek kezelésre. 

Az I. sz. kategóriába tartozó kezelt személyes adatok esetén:

Minden olyan dokumentum, amely gazdasági esemény megtörténtét dokumentálja a ADATKEZELŐ és az Érintett között, az számviteli bizonylatnak minősül, az ADATKEZELŐ a mindenkor hatályos adó- és számviteli szabályokban meghatározott őrzési időig tárolja. A szükséges mértékű, célhoz kötött adatkezelés e tekintetben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. § (2) bekezdése értelmében alapján 8 évig kerül megőrzésre. Ilyen dokumentumnak minősülnek különösen a szerződések, számlák, bizonylatok, vizsgálatok dokumentumai.

Az adó megállapításához szükséges dokumentumok esetén az adó megállapításához való jog elévülési idejéig (a 2017. évi CL. törvény –Art. 78. § (3) bekezdésében meghatározott ideig) kezeli az Ön adatait.

Ha az adatokra számviteli szempontból nincs szükség, az adatok az érintettel fennálló jogviszony megszűnését követően legfeljebb a polgári jogi elévülés idejéig kerülhetnek kezelésre, amennyiben a személyes adatok a polgári jogi elévülés idejéig kezelésre kerülhetnek, ha az ADATKEZELŐ valamely jogi igénnyel rendelkezik az Érintettel szemben vagy ha az Érintett érvényesít jogi igényt az ADATKEZELŐVEL szemben. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:22. § alapján 5 év múlva törlésre kerülhetnek.

(10) Adatok fizikai tárolási helye

Az érintett által megadott adatokról vezetett nyilvántartások az ADATKEZELŐ székhelyén (elzárva) kerülnek elhelyezésre.

(11) Adattovábbítás, az adatokat megismerők köre

A tárolt adatok nem kerülnek továbbításra, azokkal kapcsolatban teljes pszichológiai titoktartás érvényes. 

A bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, a közigazgatási hatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank, illetőleg jogszabály felhatalmazása alapján más szervek tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetőleg iratok rendelkezésre bocsátása végett megkereshetik az adatkezelőt. ADATKEZELŐ a hatóságok részére – amennyiben a hatóság a pontos célt és az adatok körét megjelölte – személyes adatot csak annyit és olyan mértékben ad ki, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.

  1. § Jogi kötelezettség teljesítésén alapuló adatkezelés 

(1) A jogi kötelezettségen alapuló adatkezelés esetén a kezelhető adatok körére, az adatkezelés céljára, az adatok tárolásának időtartamára, a címzettekre az alapul szolgáló jogszabály rendelkezései irányadók. 

(2) A jogi kötelezettség teljesítése jogcímén alapuló adatkezelés az érintett hozzájárulásától független, mivel az adatkezelést jogszabály határozza meg. Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt ezesetben közölni kell, hogy az adatkezelés kötelező, továbbá az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő a rá vonatkozó jogi kötelezettség alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet az előbbi információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is.

III. FEJEZET

AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAI

13.§ Tájékoztatás az érintett jogairól

(1)   Az érintett jogai röviden összefoglalva:

  1. Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett joggyakorlásának elősegítése  
  2. Előzetes tájékozódáshoz való jog – ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik
  3. Az érintett tájékoztatása és a rendelkezésére bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az adatkezelő nem tőle szerezte meg
  4. Az érintett hozzáférési joga
  5. A helyesbítéshez való jog
  6. A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)
  7. Az adatkezelés korlátozásához való jog
  8. A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség
  9. Az adathordozhatósághoz való jog
  10. A tiltakozáshoz való jog
  11. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást
  12. Korlátozások
  13. Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről
  14. A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog)
  15. A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog
  16. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

(2) Az érintett jogai részletesen: 

  1. Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett joggyakorlásának elősegítése  

1.1. Az adatkezelőnek az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó valamennyi információt és minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva kell nyújtania, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ esetében. Az információkat írásban vagy más módon – ideértve adott esetben az elektronikus utat is – kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát.

1.2. Az adatkezelőnek elő kell segítenie az érintett jogainak a gyakorlását. 

1.3. Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a jogai gyakorlására irányuló kérelme nyomán hozott intézkedésekről. E határidő a Rendeletben írt feltételekkel további két hónappal meghosszabbítható. amelyről az érintettet tájékoztatni kell. 

1.4. Ha az adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.

1.5. Az adatkezelő az információkat és az érintett jogairól szóló tájékoztatást és intézkedést díjmentesen biztosítja, azonban a Rendeletben írt esetekben díj számítható fel. 

A részletes szabályok a Rendelet 12. cikke alatt találhatók.

  1. Előzetes tájékozódáshoz való jog – ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik

2.1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezeléssel összefüggő tényekről és információkról az adatkezelés megkezdését megelőzően tájékoztatást kapjon.  Ennek keretében az érintettet tájékoztatni kell:

  1. a)  az adatkezelő és képviselője kilétéről és elérhetőségeiről, 
  2. b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeiről (ha van ilyen),  
  3. c) a személyes adatok tervezett kezelésének céljáról, valamint az adatkezelés jogalapjáról,
  4. d)  jogos érdek érvényesítésén alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről, 
  5. e) a személyes adatok címzettjeiről – akikkel a személyes adatot közlik – , illetve a címzettek kategóriáiról, ha van ilyen; 
  6. e) adott esetben annak tényéről, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat.

2.2. A tisztességes és átlátható adatkezelés biztosítsa érdekében az adatkezelőnek az érintettet a következő kiegészítő információkról kell tájékoztatnia: 

  1. a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;
  2. b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;
  3. c) az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezelés esetén arról, hogy a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
  4. d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;
  5. e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása;
  6. f) az  automatizált döntéshozatal tényéről, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikáról,  és arra vonatkozóan érthető információkról, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

2.3. Ha az adatkezelő a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és minden releváns kiegészítő információról.

 Az előzetes tájékozódáshoz való jog részletes szabályait a Rendelet 13. cikke tartalmazza. 

  1. Az érintett tájékoztatása és a rendelkezésére bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az adatkezelő nem tőle szerezte meg

3.1. Ha az adatkezelő a személyes adatokat nem az érintettől szerezte meg, az érintettet  az adatkezelőnek  a személyes adatok megszerzésétől számított  legkésőbb egy hónapon belül; ha a személyes adatokat az érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalább az érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával; vagy ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok első alkalommal való közlésekor tájékoztatnia kell az előbbi 2. pontban írt tényekről és információkról, továbbá az érintett személyes adatok kategóriáiról, valamint  a személyes adatok forrásáról  és adott esetben arról, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e. 

3.2. A további szabályokra az előbbi 2. pontban (Előzetes tájékozódáshoz való jog) írtak irányadók. 

E tájékoztatás részletes szabályait a Rendelet 14. cikke tartalmazza. 

  1. Az érintett hozzáférési joga

4.1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és az előbbi 2-3. pontban írt kapcsolódó információkhoz hozzáférést kapjon. (Rendelet 15. cikk). 

4.2. Ha személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan a Rendelet 46. cikk szerinti megfelelő garanciákról.

4.3. Az adatkezelőnek az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére kell bocsátania. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel.

Az érintett hozzáférési jogára vonatkozó részletes szabályokat a Rendelt 15. cikke tartalmazza. 

  1. A helyesbítéshez való jog

5.1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. 

5.2. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését is.

Ezen szabályokat a Rendelet 16. cikke tartalmazza.

  1. A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)

6.1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje ha 

  1. a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték; 
  2. b) az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
  3. c) az érintett tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre,
  4. d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;
  5. e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;
  6. f) a személyes adatok gyűjtésére közvetlenül gyermeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

6.2. A törléshez való jog nem érvényesíthető, ha az adatkezelés szükséges

  1. a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;
  2. b) az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;
  3. c) a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;
  4. d) a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben a törléshez való jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy
  5. e) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

A törléshez való jogra vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 17. cikke tartalmazza. 

  1. Az adatkezelés korlátozásához való jog

7.1. Az adatkezelés korlátozása esetén az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni. 

7.2. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést. ha az alábbiak valamelyike teljesül:

  1. a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az Adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
  2. b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
  3. c) az Adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
  4. d) az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

7.3. Az adatkezelés korlátozásának feloldásáról az érintettet előzetesen tájékoztatni kell.

A vonatkozó szabályokat a Rendelet 18. cikke tartalmazza.

  1. A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség

Az adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az adatkezelő tájékoztatja e címzettekről.

E szabályok a Rendelet 19. cikke alatt találhatók. 

  1. Az adathordozhatósághoz való jog

9.1. A Rendeletben írt feltételekkel az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha

  1. a) az adatkezelés hozzájáruláson, vagy szerződésen alapul; és
  2. b) az adatkezelés automatizált módon történik.

9.2. Az érintett kérheti a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását is. 

9.3. Az adathordozhatósághoz való jog gyakorlása nem sértheti a Rendelet 17. cikkét (A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”). Az adtahordozhatósághoz való jog nem alkalmazandó abban az esetben, ha az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványai gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. E jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

A részletes szabályokat a Rendelet 20. cikke tartalmazza. 

  1. A tiltakozáshoz való jog

10.1. Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak közérdeken, közfeladat végrehajtásán (6. cikk (1) e)), vagy jogos érdeken (6. cikk f))  alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

10.2. Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.  Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

10.3. Ezen jogokra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.

10.4. Az érintett a tiltakozáshoz való jogot műszaki előírásokon alapuló automatizált eszközökkel is gyakorolhatja.

10.5. Ha a személyes adatok kezelésére tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból tiltakozhasson a rá vonatkozó személyes adatok kezelése ellen, kivéve, ha az adatkezelésre közérdekű okból végzett feladat végrehajtása érdekében van szükség.

A vonatkozó szabályokat a Rendelet cikke tartalmazza. 

  1. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást

11.1. Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.

11.2. Ez a jogosultság nem alkalmazandó abban az esetben, ha a döntés:

  1. a)  az érintett és az adatkezelő közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges;
  2. b)  meghozatalát az adatkezelőre alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, amely az érintett jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket is megállapít; vagy
  3. c) az érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.

11.3. Az előbbi a) és c) pontjában említett esetekben az adatkezelő köteles megfelelő intézkedéseket tenni az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében, ideértve az érintettnek legalább azt a jogát, hogy az adatkezelő részéről emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben kifogást nyújtson be.

A további szabályokat a Rendelet 22. cikke tartalmazza.

  1. Korlátozások

Az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja jogok és kötelezettségek (Rendelet 12-22. cikk, 34. cikk, 5. cikk) hatályát, ha a korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát. 

E korlátozás feltételeit a Rendelet 23. cikke tartalmazza. 

  1. Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről

13.1. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságára nézve, az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az érintettet az adatvédelmi incidensről. E tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell legalább a következőket:

  1. a) az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;
  2. c) ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;
  3. d)  ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

13.2. Az érintettet nem kell az tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

  1. a) az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;
  2. b) az adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;
  3. c) a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

A további szabályokat a Rendelet   34. cikke tartalmazza. 

  1. A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog)

Az érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti a Rendeletet.  Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, köteles tájékoztatni az ügyfelet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről és annak eredményéről, ideértve azt is, hogy a az ügyfél jogosult bírósági jogorvoslattal élni.

E szabályokat a Rendelet 77. cikke tartalmazza. 

Az érintett panasszal élhet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság előtt (cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C., telefon: +36-1-391-1400, telefax: +36-1-391-1410, e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu).

  1. A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

15.1. Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden természetes és jogi személy jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben.

15.2. Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha az illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről.

15.3. A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.

15.4. Ha a felügyeleti hatóság olyan döntése ellen indítanak eljárást, amellyel kapcsolatban az egységességi mechanizmus keretében a Testület előzőleg véleményt bocsátott ki vagy döntést hozott, a felügyeleti hatóság köteles ezt a véleményt vagy döntést a bíróságnak megküldeni.

E szabályokat a Rendelet 78. cikke tartalmazza. 

  1. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

16.1. A rendelkezésre álló közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok – köztük a felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog – sérelme nélkül, minden érintett hatékony bírósági jogorvoslatra jogosult, ha megítélése szerint a személyes adatainak e rendeletnek nem megfelelő kezelése következtében megsértették az e rendelet szerinti jogait.

16.2. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni eljárást az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi helye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. Az ilyen eljárás megindítható az érintett szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt is, kivéve, ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó valamely tagállamnak a közhatalmi jogkörében eljáró közhatalmi szerve.

E szabályokat a Rendelet 79. cikke tartalmazza.

Kelt, Budapest, 2022. június 1.

Ruttner Zsóka